Hirtelen riadtam fel. Jázmin is már fent volt, és a bejáratot kémlelte. Nem tudom, hogy mit érezhet, de az biztos, hogy nem hiába ébresztett fel. Ekkor, én is hallottam valamit. Mintha egy sárkány lenne. Beleszagoltam a levegőbe.
*Egy sárkány*Mondtam
*És egy ember.*Tette hozzá, közben halkan morgott.
*De mit akarhatnak?*Kérdeztem dühösen. Felálltam, és lassan elkezdtünk odasétálni a bejárathoz.Semmi kedvem sincs harcolni, főképp nem este.*
*Igen én sem akarok, de ha idejönnek, én széttépem őket.*
*Valahogy most én is így vagyok vele.*Adtam be végül a derekam.*Ez most már tényleg több a soknál! Már aludni sem hagyják a sárkányt?!*
*Halkabban! Talán nem vesznek észre minket!*Abbahagytam a morgást, és igaza is lett. Csendben figyeltünk, és öt perc múlva egy sikló repült el a barlangunktól kb. 11-12 méterre. Szerencsénkre nem vettek minket észre, pontosabban a lovasa. A sikló észrevett minket, de szerencsénkre, nem jött oda hozzánk, így nem buktunk le. Mikor elmentek, vártunk még fél órát, azután fáradtan visszaballagtunk a barlang belsejébe. Jázmin lefeküdt, én pedig a fejéhez közel feküdtem le, mellette.
*Ha még egyszer elrepül itt egy sárkány, egy vikinggel....megkínálom őket egy plazma bombával.*Mondta Jázmin, és a hangján érezni lehetett a fáradtságot, és a felháborodást.
*Támogatom az ötletet. De lehetőleg csak bénítsd le őket. Nem akarom, hogy vér hulljon az égből.*
*Rendben*Mondta, és sóhajtott egyet. Körbetekert a farkával, és betakart minket a szárnyával. Ezután már mélyen aludtunk.
***
Mikor felkeltünk, kicsit még fáradtak voltunk, de azért volt energiánk. Kimentünk a tengerhez, és belevágódtunk. A hideg zuhanytól rögtön megteltünk energiával, és már elmúlt a fáradtságunk. Elkezdtünk vadászni, és miután megteltünk, kimentünk a partra sütkérezni a nap fényében. Nem érdekelt már minket, ha meglátnak. Ha megint letámadnak, egyszerűen megbénítjuk őket. Kicsit kényelmet lennek éreztem a helyemet, ezért csináltam magamnak egy kisebb parázs ágyat, amiből a végén üveg ágy lett. Bosszúsan fújtattam egyet, amin Jázmin jóízűen felnevetett. Vagy úgy. Gondolkoztam egy kicsit, miközben Jázmint néztem, és hirtelen beugrott mit csináljak. Mosolyogva odamentem hozzá, mire kérdőn megdöntötte a fejét. Ekkor hirtelen felugrottam, és letelepedtem a hátán. Időközben már annyira megnőtt, hogy simán elfért a hátán egy éj fúria. Bosszúsan hátranézett rám, mire én megengedtem magamnak egy diadal ittas mosolyt. Lefektettem a fejemet a mancsaimra, és játékosan néztem Jázmin szemeibe. Hol az egyikbe, hol a másikba. Végül elnevette magát, és dorombolva hajtotta ő is a fejét a mancsaira. Elégedetten nyaltam meg az orromat, és doromboltam én is. Elkezdtem mosakodni, mikor meghallottam magam mögött egy kis neszt. Egy szem pillantás alatt leugrottam Jázmin hátáról, és mindketten támadó állásba helyezkedtünk. Egy lány volt. Pontosabban kislány. Nem lehetett több ötnél sem. De akkor mit keres itt? Látszott rajta, hogy nagyon megvan ijedve, de nem mert megmozdulni. Abbahagytuk a morgást. Zavartan néztünk össze, mert nem tudtuk mit csináljunk. Végül eldöntöttem, hogy mit csinálok.
*Menj vissza a barlangba, és várj meg.*
*Mire készülsz?*Nézett rám összezavarodva.
*Hazaviszem.*
*Megőrültél?*Kérdezte, és úgy nézett mintha tényleg megőrültem volna.*Meg fognak ölni.*Mondta aggódva.
*Nem fognak, mert csak a falujuk közelébe viszem. Aztán ott hagyom. Hamar hazatalál.*Magyaráztam neki.
*Rendben, de az első gyanús mozdulatra dobd le magadról!*Figyelmeztetett.
*Rendben*Forgattam meg a szemeim. Mikor Jázmin elment, odamentem a kislányhoz, és óvatosan a hátamra vettem. Felszálltam, és éreztem, ahogy a fülembe kapaszkodott. Mikor megláttam a falujukat, leszálltam az egyik közeli erdőben, és mikor leszállt rólam fejemmel abba az irányba böktem amerre a falujuk volt. Megvártam amíg eltűnik a szemem elől, azután pedig felszálltam, és visszamentem Jázminhoz.
*Na? Hogy ment?*Kérdezte amikor leheveredtem mellé, alváshoz készülődve.
*Egészen jól. A repülést úgy láttam élvezte, és mikor leszálltunk, rögtön hazament.*Ezután ásítottam egyet.
*Jó éjt, John*Hajtotta le a fejét az enyém elé, a földre, és nyalta meg az arcom.
*Jó éjt, Jázmin.*Mondtam mosolyogva, és viszonoztam a képen nyalást. A következő pillanatban már aludtunk is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése