21.Fejezet:A fiókák nevei, és buli.

Majd hirtelen kinyílt az ajtó, és bejöttek a többiek. Pontosabban, Anna Villámmal, Dani Aurórával valamint Karommal, Viki Starfirevel valamint az ablakon bekukkantott Csonti meg Nyesi. Mellé pedig Tate ült le egy.........nyeregben? O.o Oké, majd később rákérdezek.

Mindannyian szinte elolvadtak a kicsik látványától, és rögtön elkezdtek gratulálni,

-Hogy lehet valami ilyen édes???-Epekedett Starfire, aki már szinte ott tartott, hogy mindjárt magához szorítja az egyik fiókát.

- Még sosem láttam bébi éjfúriát! - Szólt be az ablakon ámuldozó hangon Nyesi is.

- Óóóó, megnézhetem őket? - Nézett rám Viki.

-Igen, de vigyázz! Kissé szeleburdik!-Válaszoltam nevetve.

Erre boldogan közelebb lépett feléjük, mire rémülten bújtak mögénk.

-Hé, nyugi, nem bántalak.-Mosolygott rájuk, majd térdre ereszkedve kinyújtotta feléjük az egyik kezét, hogy megszagolhassák. Ahogy észrevettem, mindenki ámulattal nézte a kicsiket, ahogy lassan elő merészkednek. Aztán mikor mind odament, játékosan rögtön leterítették, mire Starfire megijedt, de amikor Viki felnevetett legnyugodot.

-Hé John, nem kell melléjük bébi csősz?-Szólt be a túloldali ablakon Szikra.-Szívesen vállalom, már van tapasztalatom.-Mondta, mire egy kicsit elgondolkoztam.

-Egy kis segítség valóban nem ártana.-Válaszoltam, mire az egyik kicsi (nőstény), odarohant Szikra fejéhez, majd felugrott, és az orrán landolt, mire mind felnevettünk.

-És mi a nevük?-Kérdezte Auróra.

-Még nincs nekik, kivéve neki.-Böktem meg óvatosan az orrommal a kis Oriont.-Van ötletetek a többihez?-Mondtam körbenézve.

-Szerintem ez a kis csöppség lehetne Árnyék.-Mondta Szikra. Ezután Csontihoz ment oda, egy másik nőstény fiókánk. Csonti rámosolygott, és így mondta ki:

-Legyen mondjuk Holdfény.-Mondta, mire dorombolni kezdett, az imént említett. Err az egyik hím fiókánk ugrott Auróra meg Karom elé, a másik pedig Nyesi és Tate elé állt. Nyesi és Tate összenéztek, majd szinte egyszerre mondták ki:-Fantom.-Majd jött Auróra, és Karom. A fiókánk hirtelen elvigyorodott, és kimutatta a még nagyon, de nagyon kicsi fogait.

-Legyen fogas.-Mondták szintén egyszerre, mire mindenki felnevetett, a mi öt fiókánk pedig hangosan dorombolt. Ezután felálltunk, és kimentünk a ház elé, majd lassan elkezdtünk sétálni, hátunkon a fiókákkal.

-Nah, menjetek csak a buliba, hamarosan megyek utánatok!-Állt elénk Karom, mikor már indultunk volna mind a klubba bulizni.

-Te nem jössz?-Kérdezte, meglepődve Au.

-Nem, majd utánatok megyek.-Mosolygott, aztán elrepült. Ezután, mi már elindultunk, hátunkon cipelve a piciket. Elsétáltunk egy szirthez, onnan pedig már repülve mentünk tovább. Csak most vettem észre, hogy Auróra, és Starfire nincs mellettünk. De –gondoltam magamban- majd csak jönnek.

* * *

Hirtelen aztán bevágódott Au, Starral. Alig álltak a lábukon a röhögéstől.

-Láttad, hogy nézett az a rettenetes rém, amikor majdnem nekirepültem azzal a szöveggel, hogy repül az Auróra?-Röhögött, miközben Starnak támaszkodott, és betámolyogtak a klubba.

-Szerintem csak akkor nézett igazán nagyot, amikor elmondtam neki, hogy éppen mormoták vagyunk?-Válaszolt Star továbbra is röhögve, és Auróra már összeroggyott a nevetéstől. Szerencsére Csonti elkapta a szárnyával.

- Veletek meg mi történt, beleestetek egy boroshordóba idefelé jövet? – Szemlélte meg.

- Nem, csak beugrottunk Starékhoz és felfaltuk a csokit. – felelte a nevetéssel küszködve, ahogy én láttam.

- Ez rosszabb mintha leitta volna magát... - szörnyülködött Nyesi.

- Értem nem is aggódik senki? - nézett mérgesen Starfire.
- De te mindig ilyen vagy! És te legalább "józan" vagy! - felelte Szikra.

- Igen, nézz már rá erre a szerencsétlenre! - mutatott Csonti Au-ra, aki közben nekifutásból akart felmászni a falra.

- Miért nem tudok felmenni a plafonra? – nézett szomorúan, mégis röhögve, miránk, ahogy öt néztük.

- Star... miért, MIÉRT??? - nézett egyszerre mindenki az előbb említettre. Bár nem igen értettem, hogy mi lelhette Aurórát, de közben Nyesi megsúgta nekem:

-Auróra nem igazán bírja a cukrot. Mindig nagyon felpörög tőlle.

-Áh, értem.-Mondtam.

- Ő kérte.... - felelte bűnbánón.
- Juhúú, ezt nézzétek, sikerült! – kiáltotta hirtelen Au, mire mind felnéztünk. Épp egy cseppkőről lógott fejjel lefelé.

- Hé, denevérek! –Ordította, amikor észrevett néhányat, ahogy sintén lógnak. - Hali denevér!!! nézd, éjfúria vagyok!! – köszönt neki, de a denevér elrepült.

- Ugye Tate, jól csinálom? – fordult Tate felé. - Jé fejjel lefelé vagy! – röhögött tovább.

- Igen, nagyon ügyes vagy! - röhögött rajta Tate, mire ahogy láttam Au felbátorodott.

- Éjfúria vagyooook!!! – tárta szét hirtelen a szárnyát, de ennek az let a végeredménye, hogy lezuhant.

- Ez már éjfúria! - Nevetett tovább Tate.

- Miért bíztatod? - vágta gyengén oldalba Nyesi.
- Most miért, tök humoros. – Röhögött tovább.

- Hé, megvan mindenki? – nézett aztán körül Auróra.

- Még Karom nincs itt, meg Nyafi és Nátán is csak későeste jön. - felelte bizonytalanul Szikra. Én, és Jázmin pedig továbbra is cask értetlenül néztünk Aurórára.

- Áhá, értem. - Pattant ismét fel. - Hát akkor várhatunk. - Röhögött idegesen.

- Figyelj Au.... mi lenne, ha te most hazamennél? - Nézett rá Csonti.
- Miért?
- Azért mert itt most kicsik is vannak... Te meg ijesztően be vagy kattanva. - Magyarázott Szikra. És igen. Mind az öt fióka teljesen összekuporodva volt a földön, szorosan Jázminhoz húzódva.

- Oh... szóval ti is leráztok. Hát oké..... - Emelte fel mérgesen a szárnyát.

- Au, nem erről van szó, csak....
- Oké, oké, vettem a célzást. Nem leszek útban. A szomszéd alagútban leszek. - Felelte szomorúan és felrepült az egyik magasabbik  járatba. Nem értettem, hogy miért ehetett olyan sok cukrot, ha nem bírja. Ezután beindult egy zene, mire mindenki elkezdett táncolni. Mi is elkezdtünk Jázminnal, és miután a kicsik ügyesen megfigyelték mindannyiunk mozdulatát, ők is belekezdtek. Eléggé jól éreztük magunkat, és a kicsik is boldogan ugrándoztak, meg forgolódtak. Egy idő után Karom eltűnt, de ezt rajtunk kívül senki nem vette észre. Gondolom elment megkeresni Aurórát. Ezután még táncoltunk egy szép darabig.

-Halihó, megjöttünk!-Hallottuk meg hirtelen Auróra hangját, mire rögtön megálltunk, és rá meredtünk.-Nah? Bulizunk sárkányok?-Mosolygott kedvesen, mire akarva, akaratlanul, de kitört belőllünk egy megkönnyebbült sóhaj. Eztán ismét nekiálltunk táncolni.

-Mit szólnátok, ha lassúznánk egyet?-Kérdezte fél óra múltán, azt hiszem Au. És elkezdtünk lassúzni.

Negyed óráig csak lassúztunk (természetesen a kicsik már kifáradtak, ezért nem messze tőlünk lefeküdtek és néztek minket).

-Bocsi, bocsi, bocsi, most mennem kell!-Kiáltott fel Au, majd megindult a kijárat felé.

-Minden rendben Au?-Nézett utána rémülten Karom.

-Semmi baj, csak randit kell levezényelnem! Ha tudok még beugrok! Sziasztóóók!-Kiáltott vissza, a marja felett, majd eltűnt. Ez után még további két-három óráig lassúztunk, és élveztük egymás társaságát, és néha partnert cseréltünk. Majd egy idő után visszaálltunk a normál tánchoz.

Majd észrevettük, hogy Au száll le a barlang előtt, Nátánnal, és Roarral.

-Nah végre, hogy megjöttetek!-Kiáltottunk fel egyszerre, boldogan.

-Nem hagytuk ki volna semmi pénzért!-Kiáltott fel Roar, majd elkezdtünk táncolni egy újabb számra, amit maga csonti személyesen énekelt el:

Mikor befejezte, hirtelen mindannyian (Hímek, a kicsik kivételével) Összesúgtunk, amit ahogy észrevettem a többiek (Nőstények) érdeklődve figyeltek, majd mi is elkezdtünk énekelni egy számot: